Szatmárcseke

 Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Tiszahát-on fekvő Tisza-parti település. Nyíregyháza 94 km, Vásárosnamény 29 km, Fehérgyarmat 17 km, Tiszabecs 18 km, Tiszacsécse 11 km távolságra található.

Története

Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.

1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, – IV. Béla király névtelen jegyzője szerint -a Kende családdal egy törzsből OND vezértől, az ETE atyjától veszik eredetüket.

A település nevét 1496-ban Cheke alakban írják, s az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt.A XVII-XVIII. század-ban a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.A XX. század elején legnagyobb birtokosai: Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán.A település az évszázadok során sokat szenvedett. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.

Nevezetességei

A Kölcsey síremlék

1. 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc költő; itt írta a Himnuszt 1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.

2. Az épület előtt áll Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra, melyet a Himnusz születésének 150., s a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel.

3. Szatmárcsekei Tájház: XVIII. sz-ban épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóház, népi bútorokkal berendezve.

4. Csónak alakú, faragott fejfák sokasága mellett haladva érjük el Kölcsey Ferenc fehérmárvány klasszicista stílusú síremlékét a szatmárcsekei református temetőben.

A csónakos fejfás temető

A református műemlékké nyilvánított temető körül csak a szellő rezegteti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganak, s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg nezavarja. " 1856-ban valószínűleg közadakozásból, a nagyari Luby család kezdeményezésére egyszerű, derékba tört oszlopot emeltek a sír fölé, ami a költő életék tragikus végét jelképezte. Állítólag 1936-ban a hantot ismét felbontatta a végrendeletet kereső Kölcsey- rokonság. 1938-han végre nyugalomra talált az életében és holtában is hányatott sorsú költő: a mátészalkai Kölcsey Társaság halálának 100. évfordulóján exhumáltatta a földi maradványait, és a féhér márványból készült klasszicista .síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Három kis diófü koporsó van a boltozalos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey .Ádámnéé és a költőé. Kölcsev Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot. A költő egykori, hatalmas, gondozott parkbun álló kúriáját örököse, Kende Lajos 1889-ben lebontatta, helyére a kordivatnak megfelelő úrilakot emeltetett, de úgy megrongálódott; hogy 1962-ben azt is le kellett bontani. A község kultúrházat építtetett ide. Előtte, a téren áll az 1856-1938 között síremlékként szolgált csonka emlékoszlop, valamint Kölcsey Ferenc egész alakos szobra, amelyet 1973-ban, a Himnusz megírásának 150. évfordulóján avattak fel (Marton László munkája). Az általános iskola előkertjében 1958-han avatták fel a költő mellszabrát, Berki Nándor alkotását.

1. Református templomát a XV. században építették.

2. Római katolikus temploma 1840 táján klasszicista stílusban épült.

3. Cinkefőző verseny

4. Szilvalekvár fesztivál

Falunkból 30km-es korzetben kiváló programok szervezhetők kerékpárral és gyalogosan egyaránt:

-Nagyar Petőfi fa (5km) 

-Bukó gát (Mesterséges gát, Tisza és Túr találkozása)

-Túristvándi vízimalom

-Rókás tájvédelmi körzet

-Tiszacsécse - Móricz Zsigmond szülőháza (14km)

-Tarpa - Esze Tamás Múzeum, Harangláb, Szárazmalom

-Tákos temploma (Világörökség része)